Katonai elemzők szerint Ukrajna – a teljes körű invázió kezdete óta először – átvette a kezdeményezést. Nem arról van szó, hogy Oroszország összeomlott volna, de az orosz erők egyre több kudarcot szenvednek el, veszteségeik nőnek, és az ukrán csapások egyre hatékonyabbak a frontvonalak mögötti területeken; ennek egyik szimbolikus jelképe volt a Moszkvában tartott, minden idők legszegényesebb győzelmi napi parádéja. Az elemzők szerint az ukrán sikerek hátterében a helyi ellentámadások, a pontosabb közepes hatótávolságú csapások, valamint az orosz kommunikációs és logisztikai rendszerek megzavarása áll.
Putyin hosszú ideje azt hangoztatja, hogy Oroszország győzelme elkerülhetetlen, és tárgyalási taktikája az, hogy a Nyugatot lebeszélje Ukrajna támogatásáról, hogy így Oroszországra kényszeríthesse akaratát; ez a narratíva azonban eleve torz volt az orosz előrenyomulás lassúsága és költségessége miatt, bár időnként hatással volt a nemzetközi politikára is. Az utóbbi hetekben azonban ez a stratégia meggyengült: Oroszország immár második egymást követő hónapja több területet veszít, mint amennyit elfoglal — áprilisban az ukránok mintegy 120 négyzetkilométert szabadítottak fel. Bár összességében Oroszország továbbra is az ukrán terület közel 20 százalékát tartja megszállva, a lassú orosz előrenyomulás trendje megfordulni látszik; hogy ez tartós fordulat-e, vagy csupán átmeneti változás, még nem egyértelmű, de mintha Ukrajna ellenhatást talált volna az orosz nyomásra..
Eredeti cikk: elolvasom
