A 48 csapatosra bővített világbajnokság nemcsak a színvonalat ronthatja, hanem a szurkolói érdeklődést is visszavetheti, különösen a korábbi, katari torna jegyáraihoz képest jóval magasabb árak miatt. A csoportkörben az első kategóriás jegyek 450–990 dollárba (137–305 ezer forint) kerülnek, a negyeddöntős meccsekre 1360 dollárt (480 ezer forint) kérnek, szemben a négy évvel ezelőtti 425 dollárral (150 ezer forint). A magas árak miatt például Claudia Sheinbaum mexikói elnök visszautasította saját jegyét: elajándékozta, és a meccset a néppel egy kivetítő előtt nézte. A FIFA már a torna előtt félt az üres széksoroktól vagy akár teljes szektoroktól, mert a focivébéhez hozzátartoznak a tömött lelátók; már régen elmúltak azok az idők, amikor 1986-ban a szovjetek félházas stadionban győztek fölényesen. Sőt, a Kanada elleni meccsen még ennél is kevesebben, mindössze 13 500-an voltak a lelátón. Már a torna második meccsén, a guadalajarai Dél-Korea–Csehország találkozón is feltűnőek voltak az üres széksorok, pedig ez a mérkőzés az idei mezőny jobb párosításai közé tartozott, és valóban jó meccs volt. Kérdéses, mi lesz például a philadelphiai Curaçao–Elefántcsontpart, a seattle-i Egyiptom–Irán vagy a houstoni Zöld-foki Köztársaság–Szaúd-Arábia mérkőzéseken. Ha a FIFA nem akar az 1986-os magyar–szovjet meccshez hasonló üres széksorokat, nézőket kell szereznie, ami csak úgy lehetséges, ha csökkenti a jegyárakat, de akkor mit mondanak azoknak, akik aranyáron vásárolták meg belépőjüket a Zöld-foki Köztársaság–Szaúd-Arábia találkozóra?.
Eredeti cikk: elolvasom
