A maga nemében történelmi döntést hozott múlt héten az Alkotmánybíróság, amikor megsemmisítette a magyar klímatörvény legkártékonyabb pontját, a Pató Pál szellemét idéző, a jól van az úgyat jóváhagyó bekezdést: azt, ami lehetővé teszi, hogy a magyar állam ne tegyen semmit, és közben elégedetten mondhassa, hogy még így is megfelel a saját maga által hozott jogszabályoknak.A szerdán nyilvánosságra hozott határozat több ponton is alkotmányellenesnek nyilvánította a 2020-ban elfogadott klímatörvényt.Lényegében azt mondták ki, hogy az nagyjából annyit ér, mint egy darab papír: mindösszesen egyetlen oldalnyi szöveg azzal a deklarációval, hogy majd 2050-ig nullára kell vinni a kibocsátást.Civilek és környezeti szakértők már az elfogadása idején is egyértelműen jelezték, hogy ez a gyakorlatban egyenlő a nullával. A törvény betűje szerint ugyanis egyelőre lényegében nincsen semmi kötelező tennivaló, hiszen Magyarország 2030-ig esedékes (1990-hez képest 40%-os) kibocsátáscsökkentési vállalásait eleve annyira alacsonyra lőtték be, hogy az bármifajta erőfeszítés nélkül már most is teljesül: nagyrészt egyszerűen amiatt, hogy a rendszerváltás után összeomlott a súlyosan szennyező iparágak jelentős része.Így hiába válnak mindenki számára kézzelfoghatóvá az éghajlatválság egyre súlyosabb tünetei a Kárpát-medencében is, hiába jönnek évről-évre egyre komolyabb ízelítők aszályokkal és villámárvizekkel, félsivatagosodással, hőhullámokkal és extrém időjárási eseményekkel abból, hogy milyen, a mostaniaknál minden előrejelzés szerint sokkal durvább szélsőségek válnak természetessé a klímaválság előrehaladtával, hiába van a magyar államnak piros nyuszifüles klímatörvénye is, abból nem következik semmi a világon.Ez idáig is így volt, de mostantól legalább már az alkotmánybíróság is kimondja, sőt, arra kötelezték a magyar Országgyűlést, hogy 2026 nyaráig hozzanak új, a marketingszempontoknál komolyabb klímatörvényt. Kár, hogy a gyakorlatban ebből sem fog következni semmi, de papír legalább lesz arról, hogy a magyar állam heveny és mulasztásos alkotmánysértésben szenved, miközben az aktuális választási ellenséggyártásra koncentrálva úgy tesz, mintha nem lenne holnap (ami így nem is lesz igazán, így legalább önbeteljesítő jóslatként működik a kormánypolitika). „Ez nem a végső győzelem, de egy fontos lépés. Akik a klímaváltozást a szívükön viselik, jobb helyzetben vagyunk, mint akár egy hete, az alkotmánybírósági határozat kihirdetése előtt. A döntés világossá teszi, hogy az éghajlatváltozás tekintetében van állami feladat”– értékelte a döntés pozitív oldalát a Másfélfok szerdai sajtóklubjában Dr. Sulyok Katalin. Sulyok az ELTE jogi karán és az angliai Durham Egyetemen is főleg klímajogi kutatásokk
Eredeti cikk: elolvasom
