A jelenetben Magyar Péter félbehagyja a kormányát bemutató beszédet, hogy rendre utasítsa a Fidesz frakcióvezetőjét, Gulyás Gergely pedig védekezik, hogy igazságtalanul bántották, miközben a frakciótársak nevetgélnek, mintha egy osztályfőnök intene rendre egy diákot. Az elmúlt tizenhat évben ritkán mutatkoztak ilyen megszeppentnek a fideszesek, amióta megalakult az új Országgyűlés és lezajlott a kormányátadás-átvétel.
A szerző szerint a Tisza-kormány kihasználja a távozó hatalom adta lehetőségeket, és nemcsak „gólt rúg”, hanem megalázóan rátesz még egy lapáttal; a kétharmad természete pedig az ellenzék dramaturgiai, díszletszerepét jelenti, amit korábban a fideszesek is elfogadtak. Most ők kapják ezt a hátrányos szerepet: kevés idejük van kérdezni, válaszaikat elutasíthatják, mégis megválasztják a jelölteket, nem tudnak elbújni a médiától, és közben a kormány gyakran a szemükre veti múltbeli bűneiket, a „fideszes” jelzőt megbélyegzőként használva.
Eredeti cikk: elolvasom
