A messzi-messzi galaxisok egyik szeglet\u00e9ben egy k\u00fcl\u00f6n\u00f6s \u0171rbuny\u00f3 zajlik. Egy g\u00e1z\u00f3ri\u00e1s bolyg\u00f3, ami akkora, mint a Jupiter, de k\u00f6nny\u0171, mint a vattacukor, piszk\u00e1lni kezdte saj\u00e1t csillag\u00e1t. K\u00e9p: Janine Fohlmeister \/ Leibniz Institute for Astrophysics Potsdam illustration A bolyg\u00f3 provok\u00e1lt, a csillag pedig most visszav\u00e1g, \u00e9s ha hihet\u00fcnk a csillag\u00e1szoknak, ennek a k\u00fcl\u00f6n\u00f6s konfliktusnak nem a bolyg\u00f3 fog \u00f6r\u00fclni. A sz\u00f3ban forg\u00f3 vil\u00e1g a HIP 67522 b nev\u0171 exobolyg\u00f3, ami olyan k\u00f6zel kering saj\u00e1t csillag\u00e1hoz, hogy az sz\u00f3 szerint t\u00fczes kit\u00f6r\u00e9sekkel v\u00e1laszol r\u00e1. Ezek az extr\u00e9m energi\u00e1j\u00fa flerek (nagy erej\u0171 sug\u00e1rz\u00e1si hull\u00e1mok) \u00fajra meg \u00fajra v\u00e9gigcsapnak a bolyg\u00f3n, sz\u00e9p lassan let\u00e9pve annak l\u00e9gk\u00f6r\u00e9t, mint ahogy a sz\u00e9l szaggatja a p\u00f3kh\u00e1l\u00f3t. A felfedez\u00e9st az eur\u00f3pai Cheops \u0171rt\u00e1vcs\u0151nek k\u00f6sz\u00f6nhetj\u00fck, amely eredetileg a bolyg\u00f3k m\u00e9ret\u00e9t \u00e9s l\u00e9gk\u00f6r\u00e9t vizsg\u00e1lja, de most valami sokkal izgalmasabbat figyelt meg. Tizen\u00f6t brut\u00e1lis csillagkit\u00f6r\u00e9st, amik \u00e9ppen akkor k\u00f6vetkeztek be, amikor a bolyg\u00f3 elhaladt a csillag el\u0151tt. Ez pedig aligha lehet v\u00e9letlen. A kutat\u00f3k szerint a bolyg\u00f3 megzavarja a csillag m\u00e1gneses mezej\u00e9t, mintha csak korb\u00e1csot suhintana, amire a csillag d\u00fch\u00f6sen v\u00e1laszol. Ez az els\u0151 alkalom, hogy tud\u00f3sok val\u00f3s id\u0151ben kapt\u00e1k rajta egy bolyg\u00f3t azon, hogy ilyen heves reakci\u00f3kat v\u00e1lt ki saj\u00e1t csillag\u00e1b\u00f3l. Eddig azt hitt\u00fck, csak a csillag hat a bolyg\u00f3ra, most \u00fagy t\u0171nik, a bolyg\u00f3 is k\u00e9pes \u201evisszasz\u00f3lni\u201d. Egyfajta kozmikus p\u00e1rkapcsolati v\u00e1ls\u00e1g ez, csak sokkal f\u00e9nyesebb \u00e9s forr\u00f3bb. K\u00e9p: ESA A HIP 67522 nev\u0171 csillag mind\u00f6ssze 17 milli\u00f3 \u00e9ves, vagyis fiatal, heves, \u00e9s kicsit forr\u00f3fej\u0171. B\u00e1r valamivel h\u0171v\u00f6sebb, mint a Nap, sokkal energikusabb, gyorsan forog, \u00e9s hajlamos a d\u00fchkit\u00f6r\u00e9sekre. A bolyg\u00f3 pedig h\u00e9t naponta ker\u00fcli meg, szinte s\u00farolva a csillag \u201earc\u00e1t\u201d. Ilyen k\u00f6zels\u00e9gben m\u00e1r minden kis rezd\u00fcl\u00e9s sz\u00e1m\u00edt. A bolyg\u00f3 energi\u00e1t \u201efecskendez\u201d a m\u00e1gneses t\u00e9rbe, ami v\u00e9g\u00fcl hatalmas csillagrobban\u00e1sokhoz vezet. \u00c9s hogy milyen ez a bolyg\u00f3? H\u00e1t, nem t\u00fal strapab\u00edr\u00f3. A kutat\u00f3k szerint annyira ritka \u00e9s k\u00f6nny\u0171, hogy ink\u00e1bb hasonl\u00edt vattacukorra, mint b\u00e1rmilyen ismert \u00e9gitestre. A folyamatos sug\u00e1rz\u00e1s hat\u00e1s\u00e1ra pedig sz\u00e9pen lassan elp\u00e1rolog a l\u00e9gk\u00f6re. A becsl\u00e9sek szerint hatszor annyi sug\u00e1rz\u00e1st kap, mint egy \u00e1tlagos \u00e9gitest ilyen k\u00f6zels\u00e9gben. A kutat\u00e1s vezet\u0151je, Ekaterina Ilin szerint ezek a m\u00e1gneses hull\u00e1mok olyanok, mint egy deton\u00e1tor, beind\u00edtanak egy-egy hatalmas flerkit\u00f6r\u00e9st, amely m\u00e1r csak a szikr\u00e1ra v\u00e1rt. A tud\u00f3sok r\u00e9g\u00f3ta sejtett\u00e9k, hogy egy bolyg\u00f3 k\u00e9pes lehet \u201ekih\u00fazni a gyuf\u00e1t\u201d a saj\u00e1t csillag\u00e1n\u00e1l, de ez az els\u0151 k\u00e9zzel foghat\u00f3 bizony\u00edt\u00e9k. \u00c9s most m\u00e1r csak az a k\u00e9rd\u00e9s, vajon h\u00e1ny ilyen \u00f6npuszt\u00edt\u00f3 bolyg\u00f3 kering m\u00e9g odakint? H\u00e1nyan t\u00e1ncolnak a saj\u00e1t v\u00e9gzet\u00fckkel, \u00e9s milyen gyorsan vesz\u00edtik el l\u00e9gk\u00f6r\u00fcket? K\u00e9p: Danielle Futselaar Ha \u00edgy haladunk, HI<\/p>\n