A magyar független média túlélte a NER-t, és fontos szerepet játszott annak vereségében. Most azonban új helyzetbe kerültek az újságírók: hogyan viszonyuljanak a korábbi hatalom szereplőihez, és mire számíthatnak a Tisza vezette új kormánytól, amely kampányban sokszor átlépte a határokat, de kormányon más kötelezettségei lesznek a választók felé. Erről Bodrogi Bea médiajogásszal és Nádori Péterrel, a Direkt36 operatív igazgatójával beszélgettünk; a beszélgetés podcastként is elérhető.
A vita feltárta, mennyire különleges volt a média és a nyilvánosság helyzete a NER alatt — szóba kerültek konkrét esetek (például a Magyar Nemzet helyreigazítása), civil és szakmai szervezetek szerepe, valamint nemzetközi elemzések, amelyek a „spin diktatúra” jelenségét említik. Megvitattuk, jár-e köszönet az újságíróknak, és hogy a magyar független sajtó autokráciákéhoz képest mennyire tudott erős maradni.
Gyakorlati dilemmák is előkerültek: hogyan kezelje a média most a Fidesz és más érintett politikusok szereplését, milyen példák vannak az előző rendszerváltás utáni médiamagatartásból, és hogy jár-e „békés nyugdíj” olyan szereplőknek, mint Kósa vagy Matolcsy, ahogy Biszkuéknak és Czinegééknek jutott. Elemzők és riportok (például a 444 és a Direkt36 anyagai, valamint Tóth Péter kampányfőnök nyilatkozata) azt is vizsgálták, hogyan viszonyul a Tisza a médiához.
A Tisza-program fontos elemei között szerepel új médiatörvény, közmédia újjászervezése és egy nemzeti sajtóalap létrehozása, de nem egyértelmű, hogy ezek valóban megfelelnek az ország és a média szükségleteinek. Témák voltak még a közmédia finanszírozása és feladatai, az állami híradó és állami hirdetések leállításának kérdése, valamint az, van-e elegendő pénz és szakember ahhoz, hogy valóban jó közmédiát építsenek. Végül szóba került, milyen formában érdemes állami támogatást adni a médiának, és hogy a független sajtó helyzete ezután biztosan javulni fog-e (ideértve a Direkt36 Gyurcsányról szóló anyagáról folytatott megbeszélést).
Eredeti cikk: elolvasom
