Államosítás, a magántulajdon elleni proli támadás lenne a KEKVA-k beszántása? Hogy fogja ellenőrzés alá vonni a Tisza-kormány a NER óriásalapítványait? Milyen mozgástere marad az MCC-nek, miért nem mennek inkább Strasbourgba? Mi lesz így a modellváltó egyetemekkel? A Tisza első alaptörvény-módosítása, ami után a NER szürke eminenciása konfrontáció helyett inkább tárgyalni szeretne. A NER-es vagyonjuttatások fő kedvezményezettjei a Mészáros- és Tiborcz-birodalmak mellett azok a KEKVA-alapítványok voltak, amelyekbe egy sor állami feladatot szerveztek ki, párhuzamos, de a köz számára már nem ellenőrizhető államközeli struktúrát hozva létre, politikailag is bebetonozva azok Fidesz-közeli vezetését. Az Állami Számvevőszék kimutatása szerint legalább 3000 milliárd forint közvagyon került ezekhez a „közérdekű, közfeladatot ellátó vagyonkezelő” alapítványokhoz. Ezek alá szervezték ki a modellváltó egyetemeket, de például az MCC, Schmidt Mária Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítványa vagy a MOL – Új Európa Alapítványa is ebben a konstrukcióban működött.A kiszervezések és a KEKVA-k helyzete bombabiztosnak tűnt még egy sima kormányváltás után is, hiszen azokat beleírták az alaptörvénybe, miközben a kuratóriumaikat olyan jogokkal ruházták fel, amelyekről legfeljebb önként mondhattak le. Maguk dönthettek a működésükről, a kuratóriumi tagokat időkorlát nélkül, élethosszig nevezték ki, új tagokat is csak a régiek választhattak volna meg maguk mellé. Kívülről ebbe a rendszerbe belenyúlni sima parlamenti többséggel nem lehetett volna, noha az uniós pénzek is ezen múlnak, hiszen ez az egyik oka, ami miatt Magyarországot elzárták az EU-s forrásoktól.A kétharmados Tisza-győzelem azonban radikálisan új helyzetet hozott, és ezt az új kormánytöbbség már a legelső, szerdán benyújtott Alaptörvény-módosító javaslattal kihasználta. Ennek a javaslatnak, mely a miniszterelnöki tisztséget legfeljebb nyolc évben maximálva Orbán Viktor visszatérését is kizárná, a Szuverenitásvédelmi Hivatalt pedig megszünteti, a harmadik eleme, hogy a KEKVA-típusú közalapítványok alapítói jogait az államhoz vonja. Ha a Parlament a módosítást megszavazza, a NER-es óriásalapítványokról való döntés visszakerül a kormányhoz. Akár meg is szüntetheti azokat.Kun Béla szelleme a fideszes rémképekbenEz alapján már többen bolsevik típusú, évtizedek óta nem látott államosítást kiáltottak, mondván, a magántulajdonba kíván a Tisza brutálisan belenyúlni (lásd például a Fidesz-társutas Hont András posztját) – a Fidesz megmondóemberei Bayer Zsolttól Kocsis Mátéig amúgy is óriási tanácsköztársaságozásokban vannak a kormányváltás óta.A KEKVA-k kapcsán azonban a magántulajdon állami elvétele elég távol van a valóságtól,?
Eredeti cikk: elolvasom
